‘Minden kegyelem’ – Lisieux-i Teréz és Dietrich Bonhoeffer

7 k zobrazení • 01/03/2007 • 32:12

A film központi kérdése:
‘az embert Isten ingyenes szeretete,
vagy pedig cselekedetei üdvözítik ?’

A történelem négy eseménye miutatja, hogy a megigazulás kérdése- az ember üdvözülése - központi kérdés:

1 - 1517 október 31-én, a szerzetes Luther a wittenbergi kastély kápolnájának ajtajára kifüggeszti 95 pontból álló tézisét a bucsúcédulákról. Ezzel megkérdőjelezi az egyházat, amely azt hirdette, hogy a pápa búcsúcédulái felszabadítják az embert minden bajától és üdvözítik. Ekkor fogalmazza meg azt a tanítását, amely végül is a katolikus egyházzal való szakításhoz vezet: Krisztusba vetett hitünk nem ment fel a cselekedetek alól, csak a cselekedetekről való téves elképzelésektől, vagyis attól a bolond feltételezéstől, hogy a cselekedetek által üdvözülhetünk.’

2 - Ahogy Raniero Cantalamessa kapucinus atya, a pápai ház prédikátora megfogalmazta, az 1545-ös trentói zsinat katolikus választ ad a reformátusok által felvetett kérdésekre, amennyiben mind a hit, mind a jócselekedetek számára helyt ad, tiszteletben tartva mindkettő szerepét A jócselekedetek nem üdvözítenek minket, de a jócselekedetek nélkül sincsen üdvözülés. Mivel azonban a protestánsok kitartottak a hitben való megigazulás kérdése mellett, a katolikus lelkiség és prédikáció végül is arra a hálátlan feladatra kényszerült, hogy felhívja a figyelmet a jócselekedetek fontosságára az üdvözüléshez. Az eredmény az lett, hogy a katolikusok nagy része úgy élte le életét, hogy soha nem hallott nyilt beszédet a hit általi ingyenes megigazulásról, sok « de » és « egyébként » hozzátétele nélkül.

3 - 1530 június 25-én, az augsbourgi hitvallás hivatalossá teszi a katolikus és protestáns szétválást.

4 - 1999 október 31-én, ugyanebben a városban, Augsburgban a római katolikus egyház és az evangélikus egyházak világszövetsége együtt mondják ki : „Az, hogy Isten elfogad minket, nem a mi érdemeink, hanem csakis kegyelme által lehetséges, és kegyelme által kapjuk meg a Szentlelket is, aki megújítja szívünket, és jócselekedetekre indít.“

Az ökumenikus egyezménynek ez a tartalma, vagyis hogy a megigazulás a hit és Isten ingyenes kegyelme által lehetséges, két nagy lelki mester életén keresztül is jól bemutatható : az egyik katolikus, a másik protestáns : az egyik Lisieux-i szent Teréz (1873-1897), akit a missziók patrónájának választottak és a katolikus egyház egyházdoktornak ismer el, a másik pedig Dietrich Bonhoeffer (1906-1945) protestáns lelkész, filozófus és kítűnő teológus, akit 1945-ben a hitleri rezsim idején végeztek ki.
Kettejük tapaszatalatai, életük és szenvedéseik ezt az egy dolgot tárják elénk : minden kegyelem. Az egyetlen cselekedet ami számít, az az, hogy ráhagyatkozzunk Isten ingyenes szeretetére és megtisztító erejére. Dietrich Bonhoeffer és Lisieux-i Teréz mindketten teljesen átengedték életüket Isten kezébe.
Dietrich, miközben börtönben él, és minden reménye a kiszabadulásra szertefoszlik, tudja, hogy egyetlen reménye az üdvözülésre, az, ha szabadon és örömmel elfogadja Isten akaratát. Teréz, miközben tudja, hogy halálos betegségben szenved, a hit és a reménység legmélyebb megpróbáltatásai közepette is megmarad abban a megygyőződésében, hogyha kicsi marad Isten előtt, akkor Isten maga jön megkeresni őt.

Mind a ketten, az ökumenizmus nagy alakjai, az augsburgi 1999-es nyilatkozatban leírtakra jó például szolgálhatnak, és segíthetnek abban, hogy ezt át tudjuk ültetni a gyakorlatba.

Ce film est réalisé par la Communauté du Chemin Neuf via le réseau de international prière « Net for God ».

Pour nous contacter : netforgod@chemin-neuf.org

NFG_07_03_HU_
méně